Borgőzös évszázadok: 500 éves utazás hat országon át
Miért féltek annyira a férfiak a nőktől a 20. század elején? Hogyan indította el a Jacqueline Kennedy és egy bunyó az amerikai borokat a fejlődés útján? Mi köze a monogámiának a borfogyasztáshoz? Vagy hogyan járult hozzá a meztelen fürdőzés az ausztrál borok sikeréhez? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk Kovács Tibor és Kupa Enikő Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története című könyvéből.
A könyv szerzői nem csak a munkában, az életben is egy párt alkotnak. Enikő és Tibor már 24 éve, a megismerkedésük óta borkedvelők. Akkoriban borkóstolókat és borvacsorákat szerveztek, aztán elkezdtek együtt bortúrákat tenni Európa különböző országaiba. A könyv ötlete azonban nem egy külföldi borvidéken, hanem idehaza született meg.
Tibor meséli:
„A Covid alatt bezárva rendkívül hiányzott az utazás, mindannyiunknak. Mi borwebshopot üzemeltettünk és elkezdtünk virtuális túrákat írni. Minél messzebb annál jobb alapon. Elutaztunk olyan helyekre, ahol még soha nem voltunk. És hát jóval többet megtudtunk, mint amit odautazva megtudhattunk volna. Ehhez volt egy elvünk. Nem iszunk olyan bort, amit már ittunk életünkben, amíg tart a Covid. Ezt egy évig képesek voltunk fenntartani. Aztán rájöttünk, hogy már annyit olvastunk és írtunk ezekről az országokról, hogy akár egy könyv is kijöhet belőle.”
A könyv egy virtuális utazásra hív hat országon és 500 éven át
Teszi ezt azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: bor nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes, mert abból mindig valami felfordulás származott a történelemben. A kötetből az is nyilvánvalóvá válik, hogy a bor áldás az emberiségnek. Thomas Jefferson szerint a borissza népek soha nem olyan részegesek, mint a töményivók. Az emberiség legrészegebb korszakai ugyanis a töményekhez kötődtek. A vadnyugat a viszkihez, az ausztrál gyarmatosítás a rumhoz és az angol ginőrület, nem meglepően a ginhez, amihez azért némi terpentint és kénsavat is adtak a biztos hatás kedvéért.
A szerző azt is elmondta, a könyvben szereplő országok közül leginkább Chilébe és Argentínába szeretnének eljutni, mert ezeket tartják a legvadregényesebb országoknak. „Az újvilági országokból az argentin Malbecet szeretjük legjobban. Alapvetően különbözik a többi fajtától, sokkal selymesebb, balzsamosabb” – tette hozzá Tibor.
