A bélrendszer és működése

Bélrendszerünkre hárul a legnehezebb feladat: átlagosan több mint 50 tonna táplálékot kell megemésztenie életünk folyamán. Teljesítményére legtöbbször nem figyelünk. Csak akkor vesszük észre, hogy létezik, ha valami probléma adódik.

A hasban éjjel-nappal szinte észrevétlenül zajlanak az emésztési folyamatok. Életünk folyamán, mintegy 30 tonna étel és 50 ezer liter folyadék vándorol odabenn. A gyomor és a bél a gyomorpéphez emésztőnedveket kever, majd alaposan megdagasztja.

Az enzimek a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat a legkisebb alkotórészeikre bontják, majd a bélfalban található sejtek felszívják a tápanyagokat, és továbbítják a vér és a nyirokfolyadék felé. Végül az emészthetetlen anyagok és a sejtmaradványok kiválasztódnak, és távoznak.

Beidegzés

Az emésztőrendszer idegsejtjei hasonlóan működnek, mint az agy. (Például reagálnak a boldogsághormonnak nevezett szerotoninra és a stressz hírvivő anyagára, az adrenalinra.) A felsoroltak mellett vannak még olyan egyéb neurotranszmitterek (jelzőmolekulák), amelyek a neuronok közötti információátadás kapcsolódásáért felelősek. Így történik az emésztőrendszer aktivitásának irányítása is.

A bélfal speciális érzékelő sejtjei információt adnak a gyomorfal telítettségi állapotáról és a pép összetételéről. Így az idegfonat szabályozni tudja, hogy milyen gyorsan haladjon át a táplálék a bélcsatornán, és mennyi emésztőnedvet termeljen a hasnyálmirigy és a máj.

Az idegi összeköttetések 90 százaléka a bél és az agy között található. Ezért a bél szintén folyamatosan kap visszajelzéseket az agytól, és az agy is mindig el van látva a megfelelő információkkal a bélrendszerünkkel kapcsolatban. De a legtöbb információ „ismeretlen marad” mindaddig, amíg olyan vészjelzéseket nem észlelünk, mint az émelygés, a hányás vagy a fájdalom.

Stressz esetén a bélizmok elernyednek, és az emésztés nehézkes lesz, míg nyugalmi állapotban az emésztés aktív. A félelemből eredő hasmenés, például vizsga előtt, valószínűleg azért alakul ki, mert a stressz hat a bél immunsejtjeire, és emiatt annak szabályozórendszere fokozott működésbe lép.

Immunrendszerünk

Amit a táplálékkal együtt felveszünk, nem mindig válik egészségünk javára. A hasznos anyagokkal együtt mérgek és kórokozók is bekerülnek az emésztőrendszerbe, de az immunrendszer megakadályozza, hogy kárt tegyenek szervezetünkben. A gyomorsav a legtöbb kórokozót elpusztítja. A vastagbélben több billió baktérium „élő falként” védi az emésztőrendszer épségét: az immunrendszer eldönti, ki a barát és ki az ellenség.

Az immunsejetek

Az immunsejtek 70 százaléka a bélben él. Nem csoda, hiszen a bél felszíne – a bélbolyhok és kanyarok miatt – meglehetősen nagy terjedelmű: egy felnőtté szétterítve focipályánál is nagyobb helyet foglalna el.

A bőr, a nyálkahártya és a tüdő sokkal kisebb támadási felületet nyújt a kórokozók számára.A bél nyálkahártyájában falósejtek – makrofágok- telepednek meg, és megsemmisítik az ártalmas sejteket.
Az immunsejtek egy másik csoportjába tartozó granulociták úgy hatnak, hogy megtámadják és bekebelezik a betolakodókat és a szervezeten belül elhalt sejteket.
Az allergiás reakciókat – például élelmiszer-allergia estén – a hízósejtek váltják ki, amelyek az allergia hírvivő anyagát, a hisztamint termelik.
További immunsejtek – B-lymfocyták – a kórokozóknak azokra az ismertetőjegyeire specializálódtak, amelyek speciális fehérjemolekulákkal összekapcsolódva ártalmatlanítják ezeket a mikroorganizmusokat. Másodpercenként körülbelül 2000 ilyen immunprotein keletkezik szervezetünkben.
A T-lymphocyták elpusztítják a vírusok által megtámadott sejteket, és szabályozzák a test immunválaszát.
A felsoroltakon kívül a bél nyálkahártyájában temérdek plazmasejt fordul elő, amelyek az immunglobulin-A ellenanyagot termelik: ez a friss fertőzések leküzdésében, illetve allergiás tünetek keletkezésében vesz részt.
A beleket gazdag érhálózat szövi be, ezen keresztül jutnak el a táplálékmolekulák a test minden részébe. A nyirokrendszer vékony csatornái szintén behálózzák a bél-bolyhokat. Az apró nyirokcsomók az immunsejtek raktárai. A bél-immunrendszer része a féregnyúlvány és a vakbél is. Falukat nyirokszövet borítja, és az immunsejtek utánpótlása a feladatuk.

Az emésztés folyamata

A táplálék útja az emberi szervezeten keresztül átlagosan 70 óráig tart. Az emésztés már a szájban elkezdődik, amikor a nyál enzimjei lebontanak bizonyos anyagokat. A fogak mechanikusan felaprózzák az ételt, hogy az emésztőenzimek akadálymentesen folytathassák a munkát.

Nyelőcső, gyomor

Az ennivaló a nyelőcsövön át lejut a gyomorba, ahol a pép összekeveredik a sósavval és az emésztőnedvekkel. A sav fertőtleníti a táplálékot, megöli a mikroorganizmusokat, és fehérjéket készít elő az emésztéshez, ami már a gyomorban elkezdődik. A táplálék minőségétől függ, mennyi ideig marad a gyomorban: a szénhidrátok gyorsan továbbvándorolnak a vékonybélbe, a fehérjék és a zsírok viszont lassabban emésztődnek meg.

A gyomorban lévő receptorok szabályozzák a továbbhaladás tempóját. Minél több kalóriát tartalmaz az étel, annál lassabban jut át a bélen. A gyomor záróizom percenként négy kilokalóriányi táplálékot enged át a vékonybélbe. A fűtőértékkel nem rendelkező anyagok, mint például a víz, azonnal áthaladnak a gyomor záróizmon.

Vékonybél

A vékonybél az emésztőrendszer legaktívabb területe. A gyomorhoz kapcsolódik még a körülbelül 25-30 cm hosszú patkóbél. A bázikus környezetet itt a hasnyálmirigyből származó 1-2 liternyi bikarbonát tartalmú nedv biztosítja, ezért a baktériumoknak semmi esélyük sincs, a tápanyagok zavartalanul felszívódhatnak.

A hasnyálmirigy enzimjei, a máj által termelt epesav és az emésztést segítő enzimek a bél felszínén lehetővé teszik, hogy a hosszú szénhidrátláncok, a fehérjék és a zsírok kisebb részekre darabolódjanak.

A bél nyálkahártyájának sejtjei a szervezet számára értékes tápanyagokat eljuttatják a sejtekhez, a vérbe és a nyirokba. A bélfal izmai összekeverik a táplálékot és az emésztőnedveket, majd a vastagbél felé továbbítják. Ezeket a mozgásokat szándékosan nem tudjuk befolyásolni, de néha érezzük, ahogy a beleink mozognak, és az izmok összehúzódnak.

A patkóbél folytatása az éhbél és a csípőbél. Az előbbi bontja le a zsírokat, míg utóbbi csak akkor vesz részt az emésztésben, ha az előző vékonybélrész ezt a funkciót már nem észleli. A nyálkahártya újrahasznosítja például az epesavat, és B12-vitamint vesz fel.

A vastagbél

Ezen a 1,5 m hosszúságú szakaszon halad át a táplálék utoljára. Jóllehet a vékonybélhez képest ez a rész inkább rövid, itt tölti a táplálék a legtöbb időt: több mint 60 órát. A vastagbélben válik ki a folyadék és az ásványi sók, valamint minden, amit még hasznosít a szervezet. Ebben baktériumok billiói működnek közre, amelyek működésének feltétele az enyhén savas környezet.

Körülbelül 600 törzs közös élőhelye a vastagbél. Kiválasztják a ballaszt- és egyéb anyagokat, amelyeket a szervezet nem tud átalakítani, például a cellulózt. Emellett felszívódásra alkalmas vitaminokat és más molekulákat állítanak elő.

Ezen a szakaszon termelődnek a gázok is, melyeknek a vastagbél ismét csak egy részét képes felszívni. Tápláléktól függetlenül naponta átlagosan fél liter gáz képződik, ami főleg szagtalan hidrogénből áll. A kellemetlen szagú bélgáz metánt, kénhidrogént és egyéb kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, ezek a szénhidrátok és a fehérjék lebomlásakor jönnek létre. A bélrendszer a végbélnyílás záróizmánál végződik: itt távozik a megemésztetlen táplálék a külvilágba.

A rendszeresen jelentkező inger hatására ajánlatos azonnal vécére menni, mert ha az ürítések között hosszabb idő telik el, az alhasban kellemetlen érzés keletkezik, jeléül annak, hogy a széklet felhalmozódott a végbélben, és a bél többi része vette át a szerepét. Ilyenkor a gyomor is lassabban engedi át a táplálékot, és ez krónikus székrekedéshez vezethet.

Forrás: Ideál – Reforméletmód magazin

Informed 2018.02.28.