Vigyázz, kész, visszaváltás
Tények és tévhitek a kötelező visszaváltási rendszerről
Már a bevezetéstől számított néhány napon belül sok kérdés merült fel a fogyasztókban az új betétdíjas rendszerről, miközben a csomagolóanyagok visszaváltása már több országban eredményesen működik és hatékonyan támogatja a környezetvédelmi célok teljesítését. Az indulással együtt járó fogyasztói kérdésekre és kételyekre a Szentkirályi Magyarország válaszol.
2024 január 1-től elindult a betétdíjas rendszer
Egyes italcsomagolások kötelező visszaváltását ezentúl jogszabályi rendelkezések szabályozzák. A DRS (Deposit Return System) néven is ismert kötelező visszaváltási rendszerben a fogyasztó a termék árán felül egy fix betétdíjat is megfizet a vásárláskor, amelyet a csomagolás visszaváltásakor teljes egészében visszakap. A visszaváltási rendszerben a 0,1 liternél nagyobb és 3 liternél kisebb PET palackok, alumínium dobozok és nem újratölthető üvegek vesznek részt. A rendszer célja a hulladékmennyiség csökkentése, a begyűjtött csomagolások hatékonyabb újrahasznosítása, hosszú távon pedig a körforgásos gazdaság kialakítása.
A Szentkirályi Magyarország hosszú évek óta dolgozik a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében, és a betétdíjas rendszer sikere kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából. Habár a rendszer nemrég indult el, már most számos tévhit kering róla a fogyasztók körében. Az alábbiakban a vállalat szakértői válaszolnak a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, hogy ezzel is segítsék a vásárlókat a zökkenőmentes átállásban.
Drágábbak lesznek a termékek a betétdíj miatt?
Valójában nem. A betétdíj nem áremelkedés, hiszen a fogyasztó a palackok visszaváltásakor teljes egészében visszakapja a fix betétdíj összegét. Továbbá minden kereskedőnek fel kell tüntetnie a betétdíjat az ár-táblákon és a számlákon is, így a vásárló pontosan látni fogja a termék tényleges árát és a visszajáró betétdíj összegét.
Minden palack után visszajár a betétdíj?
Fix betétdíj azokért a csomagolásokért jár vissza, amelyekért a fogyasztó a vásárlás alkalmával kifizette a díjat. Betétdíjat azokra a termékekre vetnek ki, amelyeken megtalálható az erre figyelmeztető logó, és kizárólag a logózott palackok válthatók vissza a kihelyezett automatákban.
Nem is lehet még visszaváltható csomagolással találkozni…
Habár a rendszer január 1-vel elindult, az iparági szereplőknek idő kell az átállásra, amely az új címkék bevezetésén túl a termékek regisztrációját és auditálását is magában foglalja, ez pedig akár több hétig is tarthat. A gyártók többsége, köztük a Szentkirályi Magyarország is várhatóan tavasztól küldi a boltokba visszaváltható palackba csomagolt termékeit. A hatályos rendelet értelmében a gyártók 2024. július 1-ig értékesíthetik a régi csomagolású termékeket, amelyek a lejárati idő végéig maradhatnak a polcokon.
Miért nem lehet összenyomni a palackokat? Ez nehezíti a visszavitelt…
A DRS automata csak úgy tudja leolvasni a rajta található kódot, ha a palack összenyomás nélkül, sérülésmentesen, eredeti formájában kerül be a gépbe. A vásárló pedig csak akkor kapja vissza a betétdíj összegét, ha az automata be tudta olvasni az említett kódot. Tapasztalatok szerint más országokban is hamar megszokták a vásárlók az új rendszert, ráadásul az üres palackokat lényegesen könnyebb szállítani a teli, bontatlan társaiknál, így ez sem okozhat gondot.
Ez is csak egy újabb bonyolult rendszer a fogyasztók lehúzására…
A rendszer hatékony működése mindenki érdeke, hiszen a betétdíjas rendszer bevezetése a legfontosabb lépés a körforgásos gazdaság megvalósításához. A gyártók jelentősen csökkenthetik karbonlábnyomukat, a kereskedők a visszaváltási rendszerrel biztosíthatják, hogy a fogyasztók visszatérjenek hozzájuk, a MOHU a visszaváltott nyersanyagok feldolgozásával foglalkozik, a vásárlók pedig biztosak lehetnek abban, hogy az általuk visszaváltott csomagolások újrahasznosulnak és nem szennyezik a környezetet.
Teljesen felesleges a rendszer, úgysem fog működni…
A visszaváltási rendszer több külföldi országban már nagy sikerrel működik. Szlovákiában 2022 januárjában vezették be, és egy év alatt a palackok 70 százalékát váltották vissza, míg Németországban, ahol 2003-ban vezették be a rendszert, mára a csomagolások közel 100 százalékát visszaváltják a vásárlók.
Magyarország le van maradva a bevezetéssel…
Magyarország kifejezetten élen jár a bevezetéssel: Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, sőt a szomszédos Ausztriában sincs még betétdíjas rendszer.
###
Szentkirályi Magyarország
A Szentkirályi Magyarországot 2019-ben hozta létre a Mattoni 1873 Csoportot (korábban KMV) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz alapítója, Balogh Levente, miután a Mattoni 1873 Csoport 2018-ban felvásárolta a Pepsi termékek magyarországi gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. üzleti tevékenységét. A felvásárlást követően a tulajdonosok a Szentkirályi Magyarország vállalati márka alatt integrálták a korábbi Szentkirályi és magyar Pepsi operációkat, létrehozva ezzel Magyarország egyik meghatározó élelmiszeripari vállalatcsoportját.
A Szentkirályi Magyarország hazánk egyik meghatározó, családi kézben lévő élelmiszeripari vállalkozása. A hozzá tartozó Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint a forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna, Pepsi, Schweppes, Mirinda, 7UP, Mountain Dew, Gatorade, Guarana No Sleep, Lays, Doritos és Cheetos márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül a cég egyaránt jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, szénsavas üdítőitalok és snackek piacán.
