A Gundel-leszármazottak újra összegyűltek

3 év kihagyás után idén ismét megrendezték a Gundel – leszármazottak találkozóját.

A leszármazottak közül az eseményen részt vett a legidősebb Mici néni és Gundel János, aki idén ünnepeli a 81. születésnapját. Szerte a világból gyűltek össze, mivel Angliában, Németországban, Svájcban, Amerikában és Hollandiában is élnek Gundel leszármazottak. Közel 70 ma élő családtag vett részt a dinasztia egykori otthonában, a közel 130 éves Gundel Palota falai között az Erzsébet báltermemben tartott összejövetelen.

A vendégeket Polyák Norbert, a Gundel cégvezető igazgatója és Pintér Mariann marketingigazgató köszöntötte.

Az első Gundel-találkozó, 1986-ban szerveződött. A család ezután 1992-ben jött össze újra, ekkor kezdődött a Láng-Lauder–Kalla éra, és az étterem második legendás korszaka. A tehetséges séf, Kalla Kálmán a washingtoni magyar követséget hagyta ott, hogy hazatérésével világhíressé tegye a Gundel konyháját. 2009 óta a Danubius Hotels szállodaláncot is üzemeltető CP Holding a Gundel fő tulajdonosa.

A Danubius Hotels üzemeltetése alatt 2019-ben is szerveztek egy nagy családi összejövetelt.

A Gundel étterem 2021 májusában az Eventrend Holdinghoz került hosszútávú üzemeltetésre és jelenleg annak managementje alá tartozik. A konyháért Wolf András corporate séf és a 14,5 év után Japánból hazaköltözött Moldován Viktor executive séffel együtt felelnek.

Hazánk egyik leghíresebb, és világszerte is ismert márkaneve a Gundel, amely nemcsak étterem és rendezvényhelyszín, de ikonikus magyar gasztronómiai örökséget is jelent.
Éppen ezért a Gundel nemcsak a múlt egy darabja, amire emlékeznünk kell, hanem egy olyan hagyaték, amely ma is él, fejlődik.

„A Család nagyszerű pillanatait szerettük volna méltó módon megünnepelni, mely egy örök emlék marad mindannyiunk számára. Egy fogadás a bálteremben, ahol klasszikusokat is kóstolhattak, összeválogatva a magyar konyha remekeiből- melynek többsége Gundel örökség.” – hangsúlyozta Pintér Mariann.

Igazán nagy öröm volt a családdal találkozni és beszélgetni kivel mi történt. Az esemény újabb ihletet adott a ház jelenlegi csapatának, hogy méltó módon őrizzék a hagyományokat a modern vendég igényeinek megfelelve.

A mai Gundel koncepciója, hogy „Visszanyúltunk a gyökerekhez.” – „A Gundel mindenkié”

A cégvezető elmondta: a Gundel hagyomány nemcsak a gasztronómia örökséget ápolja tovább, hanem az üzemeltetésnek fontos szerepe van Gundel Károly híres vendégszeretetét, a ma már feledésbe merült értékes vendéglátás “Gundel módra” tovább vinni, de a mai kor elvárásainak megfelelően. Polyák Norbert nemcsak a múlt sikereiről, hanem a felújított és újra nyitott Gundel stratégiáról is mesélt. Hiszen most különösen fontos az épület fenntartása, fejlesztése és korszerűsítése.

A Gundel-dinasztia ma is élő tagjait örömmel fogadtuk a házban, amely néhányuknak hosszabb-rövidebb ideig az otthona is volt. A híres dinasztia családtagjai emlékeket idéztek fel, rengeteg mosolyt csaltak a fiatalok arcára, mi pedig igazán megható pillanatoknak lehettünk részesei. A világ különbözőpontjairól érkezett vendégek időt tölthettek egymással, újra egy kicsit otthonosan érezve magukat az épület falai között.

A legidősebb élő férfi leszármazott, Gundel Károly unokája Gundel János, tele emlékekkel mesélt és mutatta az emeleti bálterem egykori elrendezését. Felemelő volt hallgatni, hogy a híres Gundel étterem feletti emelet – egykor a Gundel família lakhelyéül szolgált –, most a rendezvénytermekként használt helyiségekben végig sétáltak a rokonok, és visszaemlékeztek, hol voltak a családi étkezések, vagy a gyerekszobájuk.” A legfiatalabb rokonoknak az egykori fotók is felelevenítették a régmúlt hangulatát és a nap fénypontja, hogy most már mindenki felkerült az egykor elkészített családfára. Ifj. Gundel Károly rengeteg családi anekdotát elevenített fel, nemcsak a Gundel Károlyról és az étteremről, hanem olyan leszármazottakról, akik már nem lehetnek velük. A találkozó során számos történet látott napvilágot a családtagok életéről és gasztronómiai kötődésükről.

Arról, hogy kötelez-e a név bármire, és vajon készítenek-e otthon, fennmaradt ételeket. Érdekes volt feleleveníteni, hogy a dédnagypapa kulináris öröksége mennyire szerteágazó lett a világban, hiszen a Gundel nevet nemcsak a patinás étterem viseli, hanem számos más vonatkozásban is fennmaradt.

Elsőként a legendás palacsintát említhetjük, emellett a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, a Budapesti Gazdasági Egyetem Gundel Károly terme, a Gundel Károly Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny, a Gundel Károly-díj, a Gundel Károly út is mind az egykori étteremalapítóról kapta a nevét. Aki egyébként soha nem főzött, viszont remekül kóstolt, értett a konyha nyelvén, és a szakácsok motiválásában is a legjobbnak bizonyult. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy 2014-ben a Hungarikum Bizottság Hungarikumnak minősítette az éttermet, Gundel Károly gasztro örökségét, így egyedüliként került a Gundel étterem a gyűjteménybe.

Szó esett a Farkasréti temetőben lévő Gundel síremlék ápolásáról és megemlékeztek a felmenőiktől, igazán megható pillanatokat élhettünk át.

Történet – Gundel család

A történet Gundel Jánossal, Károly apjával kezdődik, aki mintha tudta volna, hogy egy szép napon a Király utcában megjelenik egy fiatalember, Krúdy Gyula, aki fővárosi lapokban publikálja írásait, és igen gyakori vendége lesz a Gundel vendéglőknek. Így aztán Gundel János, az előd, nagy sebességgel és elszántsággal gyarapította vendéglői számát. Az 1870-es években a mai József nádor téren Virágbokor néven nyitott vendéglőt. Akkor már az övé volt a Király utcai Bécsi Sörház, majd megvásárolta a legendás Erzsébet Királyné Szállodát is, amit azonnal bérbe adott, de a szeme sarkából felügyelte a működést.

Gundel János akkor már az István Főherceg Szálloda bérlője is volt, nagy tekintélyű budapesti polgár, öt gyermek édesapja, és a Ferenc József rend lovagkeresztjének birtokosa. Halála után Károly fia követte a kulináris színpadon, aki elmélyült érdeklődéssel fordult a gasztronómia felé, de talán a kor is kedvezett ennek az érdeklődésnek, innen bontakozott ki a szédületes életpálya.

A Városliget fejlődésének kezdetén 1866-ban Klemensz nyitotta meg az akkori épületet vendéglőként. Ezután 1894-ben új formájában nyitott meg az elegánsan átalakított villaépület, Wampetics Ferenc vezetésével. Majd másfél évtizeddel később 1910-ben Gundel Károly átvette az irányítását, és megteremtette Budapest legmodernebb vendéglőjét.

Nem volt könnyű dolga a 27 éves Gundel Károlynak, amikor átvette a ligeti Wampetics éttermet.

Relle Pál írta visszaemlékezéseiben a Világ című lapban:

A jó ízek és illatok ínycsiklandó hagyományain kérődző fenséges pesti gyomor nemigen tudott beletörődni abba, hogy jön egy fiatalember, aki magához ragadva az étvágygerjesztés legfelsőbb hatalmát arra akarja rákényszeríteni őket, hogy ezentúl ne a Wampeticsbe járjanak, hanem – kimondani is fogalomsértés – a Gundelbe.

De Gundel Károly fáradhatatlan volt, – ezt írták munkájáról 1935 októberében a Fővárosi Hírlapban.

“Ha van Budapesten, ami tökéletesen és hiánytalanul európai, akkor az az az asztal, amelyet Gundel Károly megterít, és amelyet Gundel Károly lát el a legremekebb fogásokkal. Ízlés, ötletesség, a vendég megbecsülése, mind olyasmi, amivel ebben az országban igazán Gundel Károly rendelkezik legjobban.”

Gundel Károly vendéglátós, ahogy magát nevezte, nagyvendéglői kulináris szemlélete és tapasztalata teremtette meg a „mindenki igényét kielégíteni képes magyar vendéglői stílust”. A Gundel diadala az ő nevéhez, de nemcsak az ő munkájához kapcsolódik, hiszen gyermekei, családtagjai és alkalmazottjai is keményen dolgoztak az étterem mindennapi sikereiért. Gundel egyik nagy titka, hogy képes volt a korát megelőző modern üzemszerű működés mellett elragadó személyiségét, sőt egész családját belevonni a működésbe, és ezzel egyedi, családias, mindenkit megszólítani képes intézményt hozott létre.

A Gundel zászlóshajóként kellett ahhoz, hogy megkérdőjelezhetetlen tekintélyre tegyen szert a vendéglátásban, ami mellé jelentős üzleti sikerek is párosultak.

1948-ban a következő méltatást írta róla a jó nevű publicista, Joseph Wechsberg a The New Yorker hasábjain:

„Európában jelenleg is van néhány étterem, ahol az ember jó pénzért kitűnően étkezhet, de ma már kihaltak a korábbi nagy, ínyenc intézmények, valamint az európai vendéglős is, aki hivatását új fogások megalkotásával és a régiek megváltoztatásával emelte művészi szintre. E művészeti ág egyik utolsó képviselője a 65 éves Gundel Károly, aki lényegesen többet járult a magyar konyha hírnevéhez, mint bárki más, és akit az egész földkerekségen Escoffierrel egy szinten álló szaktekintélynek ismertek el.”

Minden apró részlet számít a tökéletes élményhez, a Gundel jelenlegi csapata ezt pontosan tudja, mit jelentenek Gundel Károly szavai egy 1940-ből származó rádióinterjúban.

„Mikor a vendég leül az étterembe és válogatni kezd az étlapon, nem is sejti, mennyi munka és gond kell hozzá, hogy minden kifogástalanul kerüljön eléje… hogy meg tudjuk szerezni számára az életnek azt a tiszta kis örömét, amelyet a fehér asztal mellett jó étvággyal elvárhat.”

Gundel Károly mondanivalója ma is éppúgy aktuális, mint nyolcvan évvel ezelőtt.

A vendég az, akinek elismeréséért érdemes nap, mint nap megküzdeni. Gundel Károly, akiről elmondhatjuk, hogy a XX. századi magyar vendéglátás jelképe, a következőket mondta: „Nem is úgy érzem magam, mint vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei látogatásukkal.”

Ezen a gyönyörű ars poeticán nőtt fel és nevelődött egy teljes Gundel dinasztia, akik nemzedékről nemzedékre adták a tudást és a vendéglátás szeretetét. Gundel Károly 13 gyermeket nevelt fel, köztük Ifjabb Gundel Károly követte édesapját és szintén vendéglős lett. Ő vezette az 1939-es New York-i Világkiállítás Gundel Éttermét is.
Az étteremről a New York Herald ezt írta: „A Gundel Étterem többet tett Magyarország jó híréért, mint egy hajórakomány turisztikai prospektus”.
Másik fia Gundel Ferenc, közvetlenül is kötődik a Vendéglátóipari Főiskolához, alapítója és docense volt. A legifjabb gyermek Gundel Imre, aki a család krónikása lett, a Vendéglátóipari Múzeum főmunkatársaként dolgozott. Lánya Gundel Katalin édesanyja volt, Latinovits Zoltánnak, Bujtor Istvánnak és Frenreisz Károlynak.

Ma már a városligeti Gundel nemcsak étterem, vagy ismert személy, hanem intézmény is.

Gundel Károly több éttermet is üzemeltetett a fővárosban. Nemes versenyben elnyerte a Gellért Szálló éttermének működtetési jogát is. Megteremtette a modern vendéglátás alapjait, a múlt század húszas éveitől kezdve. És ez nem csak üzleti jellegű újítás volt, hanem az egyszerre több étterem működtetéséből származó: logisztika, nyersanyag, személyzet, receptúra összehangolásából adódó előnyök tudatos használata. Gundel Károly volt az, aki a magyarként ismert házias ételeket korszerűsítette, minden mai közismert étel, ami a magyar gasztronómiai kultúra része, így vagy úgy Gundel keze nyomát viseli. Szinte minden ma ismert kedvencünk Gundel kreációja: az egyik a palócleves, ami nem csak egyszerűen egy jól megkomponált leves, hanem romantikus bizonyítéka is a Gundel mentalitás generációról, generációra történő átöröklődésének. Hiszen azt a levest még Gundel Károly apja, Gundel János vendéglős, Mikszáth Kálmán, a nagy palóc kedvére, ínyére kreálta. Károly ösztönösen tudta, hogy ha még oly jó is és ízletes is egy étel, a közönség számára akkor lesz igazán érdekes, ha valamilyen történet fűződik hozzá. Ezért történhetett az, hogy Gundel mindig igen nagy figyelmet szentelt az éttermeibe járó hírességek, írók, színészek, művészek iránt, és készített ételeit az ő ízlésük, kedvük szerint, majd később az étlapra már az adott személynek ajánlva, vagy a nevét kölcsönözve került az étel.

Ez – már akkor is a leghatásosabb marketing eszköznek bizonyult – egyúttal folyamatos ösztönzést is jelentett a számára. Másrészről egy családiasnak nevezhető szimbiózist is megtestesített. A Gundel és mindenkori vendégei egy családhoz tartoznak. És ezt sikerült az átlag vendégre is kiterjeszteni, senkivel nem éreztetve, hogy több vagy fontosabb lenne a másiknál. Mindenki egyformán fontos.

A találkozó során számos történet látott napvilágot a családtagok életéről és gasztronómiai kötődésükről. Arról, hogy kötelez-e a név bármire, és vajon készítenek-e otthon, fennmaradt ételeket. Érdekes volt feleleveníteni, hogy a dédnagypapa kulináris öröksége mennyire szerteágazó lett, hiszen a Gundel nevet nemcsak a patinás étterem viseli, hanem számos más vonatkozásban is fennmaradt.

Elsőként a legendás palacsintát említhetjük, emellett a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, a Budapesti Gazdasági Egyetem Gundel Károly terme, a Gundel Károly Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny, a Gundel Károly-díj, a Gundel Károly út is mind az egykori étteremalapítóról kapta a nevét. Aki egyébként soha nem főzött, viszont remekül kóstolt, értett a konyha nyelvén, és a szakácsok motiválásában is a legjobbnak bizonyult. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy 2014-ben a Hungarikum Bizottság Hungarikumnak minősítette az éttermet, Gundel Károly gasztronómia öröksége és a Gundel étterem néven került a gyűjteménybe.

A Gundel-örökség egykor és ma

Az esemény házigazdája Gundel Takács Gábor, Gundel Károly dédunokája volt, aki szintén szívügyének érzi, hogy a híres dinasztia tagjai többször egybegyűlhessenek.

A sportriporterként ismert Gundel leszármazott, mindig aktív szerepet vállal az étterem hírnevének ápolásában, s öregbítésében.

Wolf András a Gundel corporate séfje kiemelte, hogy Gundel Károly anno bátran vállalta a magyar konyha megreformálását, a francia konyhával ötvözve, zseniális érzékkel alkalmazta a modern konyhatechnológiákat és ikonikus ételeket hagyott hátra a hazai vendéglátásnak, ezt az örökséget viszik tovább és örögbítik a mai kor emberi számára. Nincs olyan magyar étterem, ahol ne lenne húsleves, gulyásleves somlói galuska, Rákóczi túrós vagy akár a Gundel palacsinta. Ennek következménye, hogy nagyvendéglői szinten csak egy magyar konyha van, és ennek megteremtője Gundel Károly (1883-1956) volt. Az újranyitást megelőzően az volt a kérdés, hogy mit kezdjünk ezzel az örökséggel. A corporate séf szárnyai alatt Moldován Viktor executive séf érkezésével egy olyan ambiciózus konyhafőnöke lett az étteremnek, aki a múlt tiszteletben tartásával képviseli, de modern technológiával elkészítve alaposan jól átgondoltan készíti el a hagyományokhoz kötődő gasztronómiai élményt.

A Nemzeti 11 ételsorozatuk fogásai között van az egyik magyaros étel emblematikus fogása is, a paprikás csirke. Hiszen ezt minden magyar háztartásban ismerik, és ezt az ételt is Gundel Károlynak köszönhetjük. Eredeti recept szerint elkészítve az étlapon megtalálható a mai formájában, amelynek körete a „könnyű omlós galuska”. Fontos a szezonalitás is, amit az évszakokhoz igazodva változó étlapon követhetünk. A Gundel séfjei, akárcsak Gundel Károly, a hazai kistermelők kiválasztásában is nagyon következetes, célirányosan vásárol húst, zöldséget, sőt libamájat is a kisebb, de megbízhatóan jó minőséget nyújtó beszállítóktól szerzi be.