Csopaki Kódex – csúcsborok!

Az olaszrizling hazánk egyik legelterjedtebb szőlőfajtája.

Aki valaha ivott bort, az szinte biztos, hogy kóstolt már olaszrizlinget. A Csopaki borvidéken is elterjedt volt már évszázadokkal ezelőtt, de a filoxéravész utáni újratelepítések során, az 1900-as évek elején lettek itt teljes olaszrizling táblák. Igaz, ennek korábban nem is volt túl nagy jelentősége, régebben a különböző szőlőfajtákat együtt szüretelték, inkább az volt a lényeges, hogy jóivású bor készüljön belőle. Az viszont hamar kiderült, hogy a helyi talajt, a klímát különösen szereti ez a fajta, és a csopaki olaszrizling egy idő után fogalommá vált.

A helyi termelőkben régóta igény volt arra, hogy legyen egy eredetvédelem,

hiszen itt mindenki egy szőlőfajtában gondolkodik, így aztán 2010-ben öt falu (Csopak, Alsóörs, Felsőörs, Lovas és Paloznak) termelői összefogtak, és létrehozták a Csopaki eredetvédelmi rendszert. 2017-re ez eljutott a hivatalos eredetvédelemig, és már Miniszteri rendelet mondja ki, hogy milyen a legmagasabb minőségű csopaki bor.
5 falu 220 hektárján nagyjából 100.000 palack készül az eredetvédelem által Hegybornak és Dűlőbornak besorolt csopaki borokból. A Hegyborban különböző dűlők házasítása is megengedett, a Dűlőbornál viszont csak a feltüntetett dűlőből származhat a szőlő, ami legalább 85%-ban olaszrizling, ezen kívül csak a furmint az engedélyezett szőlőfajta ezeknél a boroknál.

Van viszont egy ennél is szigorúbb szabályozás, ami a Dűlőborok szabályrendszerét is tovább csiszolja, ez a Csopaki Kódex elnevezést kapta, és ezt a védjegyet csak azok a borok viselhetik, melyek elkészítésénél további kritériumokat is figyelembe vettek. Azon kívül, hogy a szőlő csak meghatározott területekről származhat, a metszés, a zsendülés és a szüret időszakában, majd a pincemunkák során is ellenőrzik a termelőket, hogy ezeknek az előírásoknak 100%-ban megfeleljenek, végül egy, a termelőktől független bíráló bizottság dönti el, hogy a kész bor forgalomba kerülhet Csopaki Kódex védjeggyel, vagy marad Dűlőbor. Minden Kódexes bor Dűlőbor ugyanis, de nem minden Dűlőbor Kódexes bor.

Csopakit az vesz, az iszik, aki rajong érte, aki kötődik ide, akinek tetszik ez a kulturális többlet, a magas minőség. Itt ugyanis dűlőket iszik az ember. A Csopaki Kódex szigorú előírásai miatt a különbségeket a dűlők adják, nem a borász keze. Két különböző talajtípus van a környéken, a márga és a permi vörös homokkő, eltérő összetétellel, és ezek eltérő savszerkezetet adnak, ami érezhető a borokon. Ezért is van értelme összekóstolni a Jásdit, a Szent Donátot, a Söpteit, a Homolát, a Petrányit. Nem a mindennapok borairól beszélünk, egyedül a Jásdi Csopaki rizling érhető el szélesebb körben, de a többi bort csak helyben, Csopakon, vagy a csúcsgasztronómiában lehet megkóstolni. Csopaki Kódexes borokból mintegy tizenötezer palack készül évente.

Aki a Csopaki Kódex védjegyet látja a palackon, az tudja, hogy mire számíthat. Ez garancia arra, hogy egyensúlyos, megfelelő savakkal, aromaprofillal, ízhosszal rendelkező bort kóstolhat.
A Csopaki Kódex a vájtfülű borkedvelőknek szól, akik a nüansznyi különbségeket keresik, akik nem a mennyiségre, hanem a minőségre, sőt, a csúcsminőségre kíváncsiak.

kostolom.hu