Borról van szó: bemutatták a Borkommunikáció kötetet

2018. december 6-án este Budapesten mutatták be a Századvég Kiadó gondozásában megjelent Borkommunikáció – Aszútól a zenitig című kötetet. Az eseményen köszöntőt mondott Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, a könyvet Mészáros Gabriella borakadémikus, a Borkollégium társalapítója mutatta be.

Amint az eseményen is elhangzott, a napokban megjelent könyv célja a borkommunikáció alapvetésein túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, a 2018-as év különleges a borászat szempontjából, hiszen az elmúlt 10 évhez képest rekordmennyiségű, mintegy 3,8-4 millió hektoliter bort készítettek Magyarországon. Különösen ilyenkor fontos egy olyan kötet megjelenése, amelynek célja, hogy a bor megismerését és fogyasztását népszerűsítse.
Dr. Mészáros Gabriella borakadémikus, a Borkollégium társalapítója a kötetet bemutató előadásában felhívta arra a figyelmet, hogy Kárpát-medenceiként a borokról nagyobb nyomatékkal kell beszélnünk, mint másoknak, hiszen a kis mennyiségek miatt nem tudunk versenyezni a nagyobb bortermelő nemzetekkel. A magyar bor akkor lehet versenyképes, ha mellé tesszük az embert, a tájat és a kultúrát, amely az egyes borok hátterét és bázisát adja. A borakadémikus szerint a kötet különlegessége az esztétikus kivitelen kívül az, hogy a borász szakmán belül és a borkedvelők számára egyaránt lehet értékes információforrás.

A borakadémikus előadását követően a kötet szerkesztője, dr. Veszelszki Ágnes beszélgetett a szerzőkkel a könyvről.

A kötetről
Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet ötletadó szerkesztője dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki harmadik éve kínál a hallgatóknak szabadon választható óraként Borkommunikáció kurzust, mely a borról szóló és a borral történő kommunikáció témakörét fogja át. E kurzusból született az összefoglaló kötet ötlete.
„Nagy kihívás előtt állnak Magyarországon a szőlőtelepítők, mert a szántóföldi növényekkel ellentétben nem egy évre kell tervezniük, hanem évtizedes távlatban kell gondolkodniuk” – állítja Szakáli István Loránd és Szám István a magyar szőlő- és borfajtákat ismertető cikkükben.
Kovács László így ír a bormárkázás jelentőségéről: „A borok esetében a minőséget csak a fogyasztás után tudjuk megítélni, így nagy rizikójú terméknek minősülnek”. E kockázat csökkentésére és a fogyasztók eligazítására szolgálnak tehát a bormárkák, a gyakorta a borász nevével vállalt pincészetelnevezések, illetve a csomagolás.
A könyv egyes fejezetei érintik továbbá a bor művelődéstörténetét és a szentséghez fűződő viszonyát, a magyar borvidékek, borgazdaság, csomagolás és dizájn témaköreit. Esettanulmányok szólnak továbbá a bornak az irodalomban betöltött szerepéről, a BalatonBorról, a borleírásokról, a bor nyelvi képéről, a fröccsről, illetve a boros mémekről.
A kötet szerzői neves egyetemi kutatók és gyakorlati szakemberek, illetve az egyetemi kurzus kiemelkedő kutatásait is bemutatja két hallgatói csoport. A kötet illusztrációinak nagy részét 150 pályázó közel 750 képe közül választották ki a szerkesztők.
A Borkommunikáció kötet célja, hogy segítsen az egyre jobb minőségű, egyre változatosabb magyar borok hazai és külföldi megismertetésében.